A Szcientológia válaszai
L. Ron Hubbard írása

„A Szcientológia válaszai” című írást L. Ron Hubbard 1966-ban
„A filozófia győzelme 2000 év múltán” kísérőjeként írta, és ebben a műben a szabadság olyan távlatait mutatja be, amelyek messze túlmutatnak mindazon, amit a régi filozófusok elképzelhetőnek tartottak.

Az ember nagyon sok kérdést tett fel önmagáról.

Olyan kérdéseket, mint: „Ki vagyok én?” „Honnan jövök?” „Mi a halál?” „Van-e élet a halál után?”

Minden gyermek felteszi ezeket a kérdéseket, mégis az embernek soha nem voltak olyan válaszai, amelyek hosszú távon kielégítették volna.

A vallásoknak különféle válaszaik vannak ezekre a kérdésekre, és ezek valójában a vallási filozófia területére tartoznak, hiszen ez az emberi tudásnak az a területe, amely kísérletet tett arra, hogy választ adjon ezekre.

A vallásoknak különféle válaszaik vannak ezekre a kérdésekre, és ezek valójában a vallási filozófia területére tartoznak, hiszen ez az emberi tudásnak az a területe, amely kísérletet tett arra, hogy választ adjon ezekre.

A válaszok koronként és népről népre változtak, és ezek változásának ténye jelenti az egyetlen buktatót, amely hitetlenséget visz a hitbe. A régi vallások azért halványulnak el, mert az emberek már nem találják valósnak a fenti kérdésekre általuk adott válaszokat.

A kereszténység hanyatlását az a modern cinizmus jelzi, amely egy olyan pokollal kapcsolatos, ahol az ember örök tűzben ég, és egy olyan mennyországgal, ahol örökké hárfázik.

A materialista tudományok megpróbálták leértékelni ezt az egész területet, azzal a hasonlóan képtelen válasszal hessegetve el a problémát, hogy az ember csupán hús, és minden élet spontán és véletlenszerű reakció révén emelkedett ki egy ammóniatengerből. Az ilyen „válaszok” inkább a buddhizmus előtti Indiát idézik, ahol úgy tartották, hogy a világot hét elefánt tartja, amelyek hét olyan oszlopon állnak, amelyeket egy teknős tart, és egy gyermek kérdésére, hogy min áll a teknős, ingerülten csak azt válaszolták: „Sáron! És onnantól lefelé minden sár!”

Az igazság természete olyan, hogy ha valaki ismeri, még több dolgot megért. Ázsia betegsége és hanyatlása hajlamos az ő elképzeléseiket mint igazságot leértékelni, Nyugaton pedig az olyan háborúk, ahol a katonák azt látták a lemészárolt ellenség övcsatján, hogy „Gott mit uns” [Isten velünk van], hajlamosak voltak véget vetni az akkori idők egyházai által gyakorolt uralomnak, hiszen Isten nem állhat egy ilyen sátáni mű mindkét oldalán – vagy legalábbis a katonák így okoskodtak.

Még Krisztus híres parancsolata, a „szeresd felebarátodat” is úgy tűnik, hogy kevesebb erővel rendelkezik ma, a jövedelemadó és az infláció világában, ahol a béke nevében civileket mészárolnak le.

Így anélkül, hogy bárki hitét bármi módon elítélné vagy lenézné, a Szcientológia egy szellem nélküli tudomány hamvaiból emelkedett ki, és ismét feltette – és megválaszolta – az örök kérdéseket.

Azt, hogy a válaszok az igazság erejével rendelkeznek, az eredmények tanúsítják. A vallásos India betegségeivel szemben a szcientológusok ritkán betegek. Az olyan belső háborúk helyett, mint az alexandriai lázongások, a szcientológusok viszonylagos harmóniában élnek egymással, és olyan képességekkel rendelkeznek, amelyekkel gyorsan helyrehozzák a kapcsolatokat.